Nincs elég ideje elolvasni a teljes cikket? Hallgassa meg az összefoglalót 2 percben.

Gyakran csendesen kezdődik.

Egy kórházhálózat hirtelen elveszíti a hozzáférést a betegnyilvántartó rendszeréhez. A klinikai személyzet nem tudja lekérdezni a kórelőzményeket. A diagnosztikai képeket nem lehet átvinni az osztályok között. A biztosítási ellenőrző platformok nem reagálnak.

A kezdetben informatikai hibának tűnő hiba perceken belül elkezdi befolyásolni a klinikai műveleteket.

Az orvosok nem férhetnek hozzá a kezelési előzményekhez. Az ápolóknak kézzel kell rögzíteniük az információkat. A laboratóriumok nem tudják digitálisan továbbítani a vizsgálati eredményeket. Az ütemezési rendszerek nem működnek.

Az erősen digitalizált kórházakban egy kiberhiba gyorsan egészségügyi ellátási zavarrá válhat.

Közép- és Kelet-Európában az egészségügyi szolgáltatók egyre gyakrabban szembesülnek ezzel a valósággal.

A kiberbiztonsági incidensek már nem korlátozódnak a műszaki csapatokra.

Ezek operatív események.

Mi áll meg valójában, amikor a kórházi rendszerek meghibásodnak

Az egészségügyi rendszerek ma egy összetett digitális infrastruktúrától függenek, amely folyamatosan a klinikai tevékenység mögött működik.

Ha a kibernetikai incidensek megzavarják ezt az infrastruktúrát, a hatások azonnal megjelennek több működési szinten.

A betegirányítás lelassul, mert a regisztrációs rendszerek nem állnak rendelkezésre.
A klinikai koordináció nehézkessé válik, ha a diagnosztikai eredményeket nem lehet elektronikusan továbbítani.
A gyógyszertárak nehezen tudják ellenőrizni a recepteket, ha a digitális betegnyilvántartás nem hozzáférhető.

Még az adminisztratív funkciók is érintettek.

A biztosítási platformokhoz kapcsolódó számlázási rendszerek leállíthatják az igények feldolgozását. Az osztályokat összekötő kommunikációs eszközök egyszerre meghibásodhatnak.

A kórházak ritkán zárnak be ilyen incidensek idején.

Ehelyett visszanyúlnak a kézi műveletekhez, amelyeket a digitalizálás előtti egészségügyi környezetre terveztek.

A probléma az, hogy a modern egészségügyi ellátást már nem úgy tervezték, hogy így működjön.

Miért kell a közép- és kelet-európai egészségügyi rendszereknek jobban kitenniük magukat

Közép- és Kelet-Európa egészségügyi szervezetei gyorsan modernizálódnak. A kórházak digitális betegnyilvántartást vezetnek be, integrálják a laboratóriumi rendszereket, és összekapcsolják a nemzeti egészségügyi adatbázisokat.

A modernizáció azonban az egész régióban gyakran több strukturális korlátok között zajlik.

Különösen három tényező növeli a kiberbiztonsági kitettséget.

1. Hibrid IT-környezetek

Sok kórház modern platformok és régi rendszerek keverékét üzemelteti. Ezeket a környezeteket nehéz következetesen biztosítani.

2. Széttöredezett egészségügyi hálózatok

A regionális egészségügyi rendszerek több intézményt, biztosítót és technológiai szolgáltatót foglalhatnak magukban, amelyek különböző szabványok szerint működnek.

3. Korlátozott kiberbiztonsági kapacitás

A kórházak gyakran szembesülnek a tapasztalt kiberbiztonsági szakemberek hiányával, miközben más ágazatokkal versenyeznek a tehetségekért.

Ezek a feltételek együttesen olyan környezetet teremtenek, ahol a sebezhetőségek még a digitális képességek bővülése mellett is fennmaradhatnak.

Korai figyelmeztető jelek, amelyeket az egészségügyi vezetők gyakran figyelmen kívül hagynak

A kibernetikai incidensek ritkán érkeznek jelzések nélkül.

Sok egészségügyi szervezetnél a figyelmeztető jelek már hónapokkal a nagyobb zavarok bekövetkezése előtt megjelennek.

A tipikus mutatók a következők:

• késedelmes szoftverfrissítések a kórházi rendszerekben
• elavult hálózati biztonsági protokollok
• következetlen hozzáférés-ellenőrzés az osztályok között
• az összehangolt eseményelhárítási tervezés hiánya

Ezek a problémák gyakran láthatatlanok maradnak a felső vezetés számára, amíg egy kiberesemény válsághelyzetbe nem kényszeríti a szervezetet.

Ekkorra már megkezdődtek a működési zavarok.

A kiberbiztonság ma már az irányítás felelőssége

A szabályozó hatóságok Európa-szerte egyre inkább felismerik, hogy az egészségügyi rendszerek kritikus infrastruktúrát jelentenek.

Az EU NIS2-irányelv kiterjeszti a kiberbiztonsági kötelezettségeket az olyan ágazatokra, mint az egészségügy, és szigorúbb kockázatkezelést, incidensjelentést és vezetői elszámoltathatóságot ír elő.

A kórházak vezetői számára ez azt jelenti, hogy a kiberbiztonság már nem kizárólag az informatikai osztályok felelőssége.

Az igazgatótanácsi szintű felügyelet egyre fontosabbá válik.

Az egészségügyi vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kiberbiztonsági ellenálló képesség beépüljön az irányítási struktúrákba, a működési kockázatkezelésbe és a válságkezelési tervezésbe.

Amikor a kiberincidensek operatív válsághelyzetbe kerülnek

Amikor a kórházi rendszerek meghibásodnak, az első kihívás a műszaki helyreállítás.

A nagyobb kihívás azonban az operatív stabilizáció.

Az egészségügyi vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy a betegellátás a digitális rendszerek helyreállítása közben is folytatódjon. Az osztályoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk az ideiglenes munkafolyamatokhoz. A klinikai csapatok, a műszaki szakértők és a szabályozók közötti kommunikációnak egyértelműnek kell maradnia.

Ez a koordinációs kihívás túlterhelheti azokat a szervezeteket, amelyek nem rendelkeznek strukturált válságkezeléssel.

A kórházaknak egyszerre kell kezelniük:

• klinikai folyamatosság
• betegbiztonság
• technológia visszanyerése
• szabályozási kommunikáció
• személyzeti koordináció

Ezek nem tisztán informatikai feladatok.

Ezek vezetői feladatok.

Ahol az ideiglenes vezetés segít az egészségügyi rendszerek stabilizálásában

Súlyos kiberincidensek esetén az egészségügyi szervezeteknek gyakran további vezetői kapacitásra van szükségük a válaszadás és a helyreállítás koordinálásához.

Ez az a hely, ahol ideiglenes vezetők gyakran szerepet játszanak.

Az ideiglenes vezetők olyan pozíciókat tölthetnek be, mint például Interim CIO, ideiglenes kórházi üzemeltetési igazgató, vagy ideiglenes átalakítási ügyvezető a válságstabilizálás vezetésére.

Fókuszuk túlmutat a technológiai helyreállításon.

Világos működési prioritásokat határoznak meg, összehangolják a klinikai és műszaki csapatokat, koordinálják a szervezeten belüli kommunikációt, és biztosítják, hogy a betegellátás a rendszerek helyreállítása alatt is folytatódjon.

Mivel az ideiglenes vezetők korábbi válsághelyzetekből származó tapasztalatokkal rendelkeznek, gyorsan be tudják vezetni a struktúrát és a döntési fegyelmet, amikor a szervezeteket zavarok fenyegetik.

A kiberbiztonság ma már az egészségügyi vezetés része

A digitális átalakulás hatékonyabbá és összekapcsoltá tette az egészségügyi rendszereket.

Ez még inkább függővé tette őket attól, hogy a technológia minden nap minden pillanatában megbízhatóan működjön.

Közép- és Kelet-Európában a kórházak egyre inkább digitalizálódnak, miközben egyre nagyobb kiberbiztonsági fenyegetésekkel kell szembenézniük.

Ez a kombináció azt jelenti, hogy a kiberbiztonság már nem csupán technikai cél.

Ez egy működési követelmény.

Mert amikor a kórházi rendszerek meghibásodnak, a következmények nem korlátozódnak az elveszett adatokra vagy a pénzügyi károkra.

Ezek befolyásolják az egészségügyi ellátórendszerek ellátási képességét.

És végső soron a rájuk támaszkodó betegek.